Péceli leánygyülekezet - Bemutatkozás
"KIKÖTNI JÓ!" - ezt érezhették Jézus tanítványai is a viharos Genezáreti tavon hánykódó csónakban. Arra a lehetőségre nem voltak felkészülve, hogy Jézus ott, azon nyomban lecsendesíti a tengert kitárt karjaival, és nyugalmuk lehet, még mielőtt partot érnének.
Ezt a bibliai jelenetet ábrázolja a péceli evangélikus templom oltárképe. Mi pedig, akik ebben a templomban találkozunk, erre a festményre nézve valóban érezzük: kikötni jó! Jézussal lenni - minden körülmények között - jó.
Egy pestkörnyéki kisváros sajátosságai meghatározzák a gyülekezet életét is. Pécel aktív korú lakosainak jó része - "ingázó" hétköznapjaik után - kevéssé érzi hiányát annak, hogy vasárnap folyamán egy keresztyén közösség létszámát szaporítsa. Akiket tradíciójuk, jobb esetben személyes hitük, lelki étvágyuk gyülekezetbe vezet, Pécelen gazdag választákot találnak.
Mégis hisszük, Urunknak van elegendő ötlete, fantáziája, terve és jóindulata ahhoz, hogy kicsiny evangélikus közösségünk fent maradjon és lelkileg épüljön.
A gyülekezet első írásos emléke 1896-ból származik, de utalások alapján sejthető, hogy Pécelen az 1700-as évek elejétől éltek evangélikus hívek, akik kezdetben Maglódra jártak vasárnaponként istentiszteletre.
Helyi krónikáink alapján tudhatunk arról, hogy evangélikus iskola és gyülekezeti terem is szolgálta a hívek épülését, mígnem 1935-ben - egy nyár leforgása alatt - felépült jelenleg is álló templomunk a város központjában. A gyülekezet tagjai, akik akkor sem voltak többen kb. 200 főnél, áldozatkész munkával hozták létre a lelki otthont a következő nemzedékek számára is.
A péceli evangélikusság 1981 előtt a Rákoscsaba-Pécel-Isaszegi Evangélikus Társegyházközség központja volt, ezt követően a Nagytarcsai Evangélikus Egyházközség leánygyülekezeteként működik..
Lelkészeink voltak az 1900-as évek kezdetétől: Csinos Albin (orvos), Peér Sándor, Blázy Lajos, Békés József, Gáncs Péter, Smidéliusz Gábor.
Jelenleg Baranka György nagytarcsai lelkész pásztorolja a péceli evangélikusokat is.
Bálint Józsefné Gyöngyi gyülekezeti munkatársként 30 esztendeje igyekszik segíteni a mindenkori lelkész munkáját - a presbitériuimmal együtt - alkalmak megtartásával, helyi intéznivalók elvégzésével.
Közösségünk - létszám tekintetében - hasonlít a Bibliában szereplő sareptai özvegy olajos korsójához, amely sosem telt színültig, de sosem fogyott el (1Kir 17,8-16). Az evangélikusok mindig kis létszámmal illeszkedtek Pécel sokszínű felekezeti közösségébe. A családias létszám mellé családias összetartás is társul: nyílt légkörű alkalmaink lehetőséget nyújtanak az őszinte együttlétre, beszélgetésre.